Nõnapi rendezény a galériában

A Lukijan Mušicki Kulturális Központ a temerini Ifjúsági irodával és a Kreatív Központtal karöltve nõnapi rendezvényt tart 2019. március 8-án, pénteken este 6 órai kezdettel a galériában.A rendezvény keretében bemutatják Dorotea Dimitrijeviæ temerini és Korana Braun újvidéki fiatalok fényképinstallációját Nõi jövõképek ma címmel és szó lesz a nemek egyenjogúságáról. Ezután Marija Cvijiæ és Branislav Cvijiæ,az Újvidéki Nemzeti színház szólistái olasz és francia szerelmes dalokat és sanzonokat adnak elõ,zongorán kísér Marina Mikiæ.
A programot a Tartományi sport és ifjúsági titkárság és a Tartományi ombudsman támogatja.

Milice Milinović Zelenović szoborkiállítása

A Lukijan Mušicki Kulturális Központ kiállítótermében pénteken,február 8-án 18 órai kezdettel szoborkiállítás nyíllik. Az érdeklődő képzőművészetbarátok Milica Milinović Zelenović temerini alkotó Meggyűrt forma – Az alak térbeli tömör ábrázolása című kiállítását tekinthetik meg.

Milica Milinović Zelenović 1991.április 10-én született Újvidéken. Az újvidéki Képzőművészeti Akadémia szobrász szakán szerzett diplomát Mladen Marinkov professzor osztályában.
Már egyetemi tanulmányai alatt is több közös kiállításon és projektumban vett részt. 2014-ben diplomált. Ugyanebben ez évben felvételt nyert a ljubljanai Képzőművészeti és Formatervezési Akadémia szobrászati szakára az Európai Únió Erasmus Mundus/Basileus egyetemista védnöki program által támogatott Tempus Alapjának ösztöndíjasaként. Mestertanulmányai folyamán Matjaža Počivavšek volt a mentora. Egyetemi évei alatt több képzőművészeti műhely munkájában vett részt Ljubljanában. 2018-ban védte meg diplomamunkáját Meggyűrt forma – Az alak térbeli tömör ábrázolása címmel,mentora Mirjana Blagojev volt. Jelenleg az újvidéki Képzőművészeti Akadémia speciális akadémia tanulmányait folytatja,Terrakotta szobrászat témájában. Tagja a Vajdasági Képzőművészek Egyesületének. Temerinben él és alkot. Egyetemi tanulmányait Temerin község önkormányzata és az Oktatási Minisztérium ösztöndíjjal támogatta.

Ljubiša Đurić képkiállítása

2018. december 21-én, pénteken 18 órai kezdettel a Lukijan Mušicki Kulturális Központ galériájában megnyíllik Születés című képkiállítása.

Ljubiša Đurić 1949. április 30-án született. 1975-ben végezte el a belgrádi Pedagógiai Főiskolát, 1980-ban oklevelet szerzett a Képzőművészeti Akadémián, Petrović professzor osztályában. 1985-ben Lubadra professzor tanítványaként mesterfokozatot szerzett. A belgrádi Bölcsésztudományi Egyetem Művészettörténeti szakán folytatta egyetemi tanulmányait.
Tagja a Szerbiai Képzőművészek Egyesületének és a francia „La Maison des Artistes” Párizs Képzőművészek Egyesületének.
Tagja volt a Jugoszláv Képzőművészegyesületek Szövetségének. A belgrádi Moša Pijade Ifjú Tehetségek Alap ösztöndíjasa volt.
Számos képzőművészeti kitűntetés tulajdonosa, részt vett közös kiállításokon, szimpóziumokon, alkotótáborban hazánkban és külföldön.

Mindne érdeklődő képzőművészetbarátot szerettetel várunk a kiállításmegnyitóra.

Aleksandar Saša Bogdanović akvarell kiállítása a temerini galériában

2018. november 2-án, pénteken 18 órai kezdettel a Lukijan Mušicki Kulturális Központ galériájában megnyíllik Aleksandar Saša Bogdanović festőművész akvarell festményeinek kiállítása.A kiállításon a művész nagyméretű akvarell technikával készült festményei láthatók. A képeken az otthon,a családi környezet tematikája elevenedik meg mintegy élethű korelemzés az emberi sorsokról és a valóságról.
A kiállítást Dimitrije Kolarević, a Lukijan Mušicki Kulturális Központ művészeti tanácsának elnöke nyitja meg.

Életrajz

Aleksandar Saša Bogdanović 1947. július 7-én Versecen született. A Pedagógiai Főiskola képzőművészeti ágazatán végzett 1968-ban, Ante Avramović professzor tanítványaként. Ezután több cégben látta el a grafikai tervezői feladatokat: Tipoplastika, Gornji Milanovac; Incel, Banja Luka; Banat és Uča,Versec.
1996. óta tagja a Képzőművészek Vajdasági Egyesületének és azóta vannak rendszeres kiállításai.

Több hazai és külföldi alkotótábor résztvevője Olaszországban, Magyarországon, Bulgáriában.
A Paja Jovanović nyomában elnevezésű verseci alkotótábor megalapítója. Alkotásai megtalálhatók számos magángyűjteményben Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Hollandiában, Olaszországban, Romániában, Németországban,csakúgy mint a múzeumokban hazánkban és külföldön: a bulgáriai Targovishte múzeumában, a verseci Városi Múzeumban, a Vajdasági Múzeumban Újvidéken, a budapesti Szépművészeti Múzeumban...

Az eltűnt vajdasági zsinagógák

2018. október 10-én, szerdán este 6 órai kezdettel a Lukijan Mušicki Kulturális Központ képtárában kerül sor az Újvidéki Zsidó Község Az eltűnt vajdasági zsinagógák című kiállításának megnyitójára. A vajdasági zsidó közösség történelméről és a zsinagógákról a kiállítás szerzői Edit Jankov és Goran Levi beszél.

Vajdaságban jelenleg csak három zsinagóga létezik. Egy Szabadkán, egy Újvidéken és egy Zimonyban. Ez a kiállítás azokról az egykori zsigagógákról szól, amelyek vidékünkön, városainkban voltak és a II. világháborúban vagy a háború után lerombolták őket. Ezek az építmények értékes történelmi, kultúrális és építészeti hagyatékot képeznek, amelyek örökre eltűntek vidékünkről.
Vajdaságban 76 zsinagóga létezett, helyükön ma már más rendeltetésű épületek vannak.
A kiállítás alapötletét az adta, hogy képekben és szóban felidézzük azokat a zsinagógágat,amelyeket eltöröltek a föld színéről, azért, hogy ne merüljenek feledésbe.
Vajdaságban a zsidó közösségek éveken át lehetőségeikhez és szükségletükhöz mérten építettek zsinagógákat, központokat, ahol a zsidó közösségek tagjai gyülekeztek istentiszteletre, ünnepek alkalmával, a gyermekek beavatására a vallási témákba.
Kissebb – nagyobb zsinagógákat építettek, attól függően,hogy mennyi pénzt tudtak rászánni és milyen igényeket támasztottak a közösség tagjai.
A szerző Đorđe Dević, építész, festő, akvarell festő rendelkezésére az egykori zsinagógákról készült fényképek és rajzok álltak.
Vajdaságban 1867 után lendült fel a zsinagógák építése, miután az Osztrák – magyar Monarhiában nagyobb egyenjogúságot kaptak a különböző felekezetek és nemzetségek. Ebben az időszakban épültek a legszebb és legnagyobb zsinagógák a hívők nagy lemondása árán.
Sajnos ezeknek a zsinagógáknak kegyetlen sors jutott. A második világháború kegyetlen népírtása legérzékenyebben a zsidó nemzetet érintette, több nemzedéknyi ember vált áldozattá. A megszálló a hazai árulókkal együtt fosztogatta ki és semmisítette meg a bánáti és szerémségi zsinagógákat. Azokat az építményeket, amelyek túlélték a háború megpróbáltatásait – és ilyenek főleg Bácskában voltak - a háború utáni rendszer tette tönkre, amely engedélyezte, hogy ezeket a szép épületeket, az építészet gyöngyszemeit felelőtlenül és meggondolatlanul lerombolják és így megsemmisítsék egy vajdasági népcsoport kulturális és anyagi örökségét.
Ezzel a kiállítással minden olyan városban és helységben szeretnénk bemutatni és megőrizni ezt az örökséget, ahol valamikor léteztek és az esztelen háborús történések miatt eltűntek a zsinagógák.